Finály Henrik: A latin nyelv szótára

címlap | előszó | rövidítésjegyzék | a szótáríró | szótári rész

A műszók, rövidítések és jegyek magyarázata.


= anynyi mint.
alakzat = figura.
alanye. = alanyeset (casus nominativus).
alanyilag = subjective.
állapotjegyző = gerundium.
álszenv. = álszenvedő ige (verbum deponens).
átv. ért. = átvitt értelemben (tropice).
bir. nm. = birtokos névmás (pronomen possessivum).
Cic. = Cicerónál.
cs. = cselekvő ige (verbum activum v. transitivum).
e. = egyes szám (numerus singularis).
egyh. = egyházi iróknál.
egysz. = egyszemélyű ige (verbum impersonale).
ej. = elöljáró (praepositio).
ellentét = oppositum, opponitur.
elvontan = abstracte.
etc. = et cetera.
év. = évben, évvel.
Fam. = Familiares (sc. epistoles Ciceronis).
ff. = felső fok (gradus superlativus).
fogl. m. = foglaló mód (modus conjunctivus).
fn. = főnév (nomen substantivum).
ft. = feliratokban.
gsz. = gazdászati szó.
gyakor. = gyakorító ige (veirbum frequentativum).
gyűnév = nomen collecticum.
gyűnévileg = collective.
hanyatló = supinum.
hat. e. = határozó eset (casus ablativus).
h. m. = határtalan mód (modus infinitivus).
határozatl. mn. = határozatlan névmás (pronomen indefinitum).
hiány. = hiányos ige (verbum defectivum).
hn. = hímnemű (generis masclini).
hn. és nn. = hímnemű és nőnemű (generis communis).
hsz. = hadi szó.
ih. = igehatározó (adverbium).
isz. = indulatszó (interjectio).
Jegyz. = jegyezd meg (nota bene).
kezd. = kezdő ige (verbum inchoativum).
kérd. nm. = kérdő névmás (pronomen interrogativum).
k. = közép (benható) ige (verbum neutrum v. intransitivum).
kf. = közép fok (gradus comparativus).
kics. sz. = kicsinyezett szó (deminutivum).
kn. = köznemű (generis neutrius).
költ. = költőknél.
közm. = közmondás (proverbium).
köznév = nomen apellativum.
Kr. e. = Krisztus előtt.
Kr. u. = Krisztus után.
ksz. = kötszó (conjunctio).
küln. = különösen.
l. = lásd.
Lucr. = Lucretiusnál.
mn. = melléknév (nomen adjectivum).
mult i. = tempus perfectum.
mut. nm. = mutató névmás (pronomen demonstrativum).
msz. = műszó (terminus technicus).
nemzedéknév = nomen patronymicum.
nemzetségnév = nomen gentilicium.
névk. = névképítésileg (metonymice).
nm. = névmás (pronomen).
nn. = nőnemű (generis feminini).
nyelvs. = nyelvsajátság (idiotismus).
nyelvt. = nyelvtani, nyelvtanban (grammaticus, -ca).
o. szn. = osztó számnév (adjectivum numerale distributivum).
önállóan = absolute.
ősk. = őskoriaknál, az arany v. classicus kor előtt élt iróknál.
öszszerűen = concrete.
öszszetett = compositum.
öszszevonva = contracte.
öszszevonás = zeugma.
par. m. = parancsoló mód (modus imperativus).
Pl. = Plautuanál.
Plin. = Pliniusnál.
pl. = például.
Quint. = Quintilianusnál.
ragozhatl. mn. = ragozhatatlan melléknév (adjectivum indeclinabile).
remek = classicus.
r. = részesülő (participium).
rh. = rendhagyó ige (verbum anomalum).
sajátl. = sajátlag.
saj. e. = sajátító eset (casus genetivus).
Sall. = Sallustiusnál.
sc. = scilicet.
sorszn. = sorszámnév (numerale ordinale).
stb. = s a többi.
szenv. = szenvedő ige, szenvedőleg (verbum passivum, passive).
színk. = színköltöknél, nevezetesen a comicusoknál.
szn. = számnév (adjectivum numerale).
szem. nm. = személyes névmás (pronomen personale).
szónokl. = szónoklati, szónoklatban (rhetoricus, rhetorica).
t. = többes azám (numerus pluralis).
Tac. = Tacitusnál.
tárgye. = tárgyeset (casus accusativus).
tárgyesetes h. m. = tárgyesetes határtalan mód (accusativus cum infinitivo).
tárgyilag = objective.
Ter. = Terentiusnál.
tul. e. = tulajdonító eset (casus dativus).
tsz. = társalgási szó.
tőszn. = tőszámnév (adjectivum numerale cardinale).
újk. = újkoriaknál, Kr. u. 117 éven innen élt iróknál.
u. m. = ugymint.
v. = vagy (vel).
vesd ö. = vesd össze (confer).
vezetéknév = cognomen.
vh. = visszaható (reflexivum).
viszh. nm. = visszahozó névmás (pronomen relativum).
* jelöl oly szót vagy kapcsolatot, mely bizonyos értelemben valamelyik irónál csak egyszer fordul elő.
† jelöl oly szót, mely változatlanul vagy kevés változással idegen, különösen görög nyelvből van átvéve.
|| jelöl oly szót vagy kapcsolatot, a mely ókori ugyan, de nem remek irónál fordul csak elő.

Az ókori irók műveiből vett idézetek az irodalomban közönségesen használt módon vannak jelölve.