†Sabbata, orum, kn. t. [= sabbata, nyugnap ]
szombat, a zsidók heti ünnepe, melyet későbben a rómaiak is ünnepeltek; innen átalán ünnep; egyh. e. is: Sabbatum, i, kn.; tricesima sabbata, némelyek szerint az u. n. hosszú nap; mások szerint a holdujság ünnepe. Innen: A) sabbatarius, mn. szombathoz tartozó, szombati, luxus; személyről szombaton dolgozó v. működő; fn. sabbatarii, orum, hn. v. -tariae, arum, nn. szombatosok, zsidók, zsidónék. B) sabbatismus, i, hn. szombat ünneplése. C) sabbatizo, ― ― 1. szombatot ünnepel.