obaeratus, mn. kf.
eladósodott, adósságba merült, küln. fn. hn. eladósodott ember, adós, kivált olyan, a ki munkával köteles fizetni, v. tartozását «ledolgozni» (Varro rr. 1, 17 némelyek e helyett: obaerati, így akarnak olvasni: obaerarii).