†dactylus, i, hn. [= daktulos, sajátl. = ujj ]
1) a versmértanban egy hosszú és két rövid szótagból álló verstag (― È È ), lengedi.
2) (újk.) A) pálmaszilva, dátolya. B) egy kagyló-nem. C) egy szőlőfajta. D) drágakő. E) egy fű, ujjas muhar, panicum dactylon L. Ettől: