certe, ih. [certus]

1) bizonyosan, határozottan: c. aliquid scire; c. statuere, videre.

2) erősítőleg: valóban, valójában, bizonyosan, bizonnyal: c. illud eveniet; addit quae c. vera sunt. Innen A) jóváhagyó, igenlő feleletben: kétségkivül, bizonyára, valóban: estne ipsus an non est? c. est; néha megelőző kérdés nélkül is: at dignitatem docere non habet. C., si quasi in ludo; «de tanítni nem érdem» kétségkivül, ha iskolaszerüen megy a tanitás.

3) bizonyos megszorítással állítólag: mindazáltal, mégis, legalább: res fortasse verae, c. graves; si non (minus) etc., at c., v. c. tamen, v. tamen c., mégis; si non in capite, c. quidem in te est.