centuria, ae, nn. [centum]

eredetileg száz emberből álló osztály; innen

1) hadügyben 1/60 része egy legiónak (egy manipulusnak 1/2, egy cohorsnak 1/6 része, centuria; tres cc. equitum (celerum).

2) egyike azon 139 szakasznak, melyre Servius Tullius a birtok és érték szerint már öt osztályba (classis, l. e szót) sorozott római polgárokat osztotta, hogy a népgyülésen (comitia centuriata») e szerint szózatoljanak; később bizonytalan hogyan és mikor, a centuriák osztálya a tribusok osztályával kapcsolatba jött; minek következtében minden tribus két centuriát tett: cunctis cc. renunciatus est consul; centurias non explere, a választásra szükséges szavazatszámot nem kapni meg.

3) a határok felosztásában a három tribusra és 30 curiára osztott egész határ területén egy osztály, egy négyszög, a melynek mindenik oldala 2400 láb volt, és e szerint tett 100 herediumot vagy 200 jugerumot (l. e szókat), tehát a régi felfogás szerint minden polgár földbirtokát 2 jugerumba számítva, éppen 100 polgártelket, a honnan a neve. Különben a térmérték rendszerében a centuria éppen 1/4-de a saltusnak (l. e szót).