celebro, 1. [celeber]

1) sokad magával látogat, gyakran és sokad magával megy valamely helyre: c. viam, silvas, domum, iter. Innen A) valamely ünnepélyen sokad magával jelen van, sokakkal együtt ünnepel: c. triumphum, supplicationem, nuptias, exsequias; c. epulas. cantu. B) tisztel, megtisztel: c. aliquem funere publico. C) c. aliquid aliqua re, valamivel mintegy betölt (sajátlag: valamit valamivel gyakran meglátogat): c. ripas carmine, aures alicuius novis nominibus; c. litora ludis, a parton ünnepélyes játékokat tart; convivium celebratur omnium laetitia et sermone, jó kedv és vidám társalgás élénkíti a vendégséget.

2) nagy érdekkel és sokat foglalkozik valamivel, űz, gyakorol valamit: c. et recolere artem; celebratur genus illud mortis, a halál az a neme gyakran fordul elő; c. jurisdictionem; c. cum aliquo seria et joca, valakivel együtt van tréfában bajban.

3) sokszor emleget valamit, híresztel, rem; nuncii literaeque celebrant, Murenam consulem esse factum. Küln. dicsérve beszél, magasztal, dicsőít, aliquem literis suis, nomen alicuius; (költ.) c. virum lyra, megénekel.