cavillor, álszenv. 1.

1) k. mókázik, ingerkedve tréfálkodik, kötekedik, ingerkedik, cum aliquo, c. et jocor.

2) cs. (szóval) vagdal, tréfával sérteget, gúnyol s több efféle: c. tribunos; c. togam ejus praetextam; c. in eo, grave esse amiculum, nehéz öltönyével boszantja.

3) álokoskodásokkal él, alaptalan kifogásokat tesz, kibuvót keres, alaptalanul állít, ráfog valamit, elkerülni igyekszik. ― Jegyz. némelykor szenv. értelemben áll, mintegy cavillo, 1. igének szenvedője.