causor, álszenv. 1. [causa]
(többnyire újk.) okul ad v. használ, ürügyül hoz fel valamit: c. valetudinem; c. se consulera velle, equos corrumpi; c. quod ille non sit secutus. Küln. jelentősben: ok v. ürügy felhozásával elutasít, megtagad valamit és szűkebb értelemben: panaszkodik, sérelmül tekint v. hoz fel.