causa v. caussa, ae, nn.

1) ok, indok, alap, alkalom: c. belli, objurgandi; (költ.) quae fuit c. consurgere, a fölkelésre; (ritkán) haec justa c. est ad objurgandum; c. veniendi fuit ut (ne, ut ne), hogy (v. nehogy); haec (nulla) est c. (éppen igy: multae sunt cc.) cur (quare, quamobrem, propter quam, quod, ritkán: ut) aliquid fiat, ez az oka, miért valami történik; haec mihi dedit causam explicandae philosophiae, ez adott nekem alkalmat, hogy a bölcsészetet fejtegessem, magyarázzam; justam causam afferre cur, helyes (érvényes) okot felhozni, miért, in causa esse okának lenni. Küln. A) hat. e. causa -ért, kedveért (messzebb levő czélt tesz fel, ritkán jelöl meglevő okot): voluptatum adipiscendarum c.; honoris tui c.; animi causa, l. animus; honoris c. l. honor; ejus c. cupio (volo), lekötelezettje vagyok; ejus causa debeo, le vagyok kötelezve. (Szink. és újk.) néha a fn. előtt fordul elé: c. sacrorum; c. mea. B) valakitől felhozott ok, mentség, kifogás: nec erit justior non veniendi morbi c. quam mortis, s a betegség nem lesz érvényesebb mentség, mint a halál; accipere c., az adott okot (v. mentséget) érvényesnek elfogadni. Innen, költött okról: ürügy, örv, szin, küln. per c., ürügy alatt (supplementi exercitus cogendi, hogy ujonczokat és csapatokat akar gyüjteni); causam interserere, ürügyül felhozni; causam interponens, ürügyül adván. Újk. önállóan is: causa betegség, mely valakit akadályoz valamiben, s mint ilyen érvényes mentségül szolgál. C) (szink.) nihil causae v. nullam causam dico quin, nincs semmi szóm (nincs semmi ellenvetésem, hogy), hogy; cum (non sine) c., nem ok nélkül, helyes okkal.

2) dolog; nevszerint A) törvénykezési msz.: per ügy: c. privata; c. publica; c. capitis; főbenjáró per; agere c., pert vinni (folytatni); c. obtinere, a pert megnyerni; c. perdere, a pert elveszteni causa cadere, c. dicere, ugy a peres félről (gyakran reum esse, alperesnek lenni), mint ügyvédről, tehát: saját v. más ügyét folytatni, védni; causam alicuius v. pro aliquo dicere, valakit az itélőszék előtt védelmezni; éppen igy: causae dictio; quod causam facit, a perben a jogkérdés. Innen B) ügy, melyet valaki erélyesen támogat, védelmez: fél, párt, érdek: nemini in illa c. studio concessit; inclinatus in causam plebis, a nép érdekéhez hajolt; causam foederis egit, a szövetség érdekét támogatta (vesd ö. A). C) bizomány, megbizás (valamely ügyben): dare alicui causam; qui missi erant super eadem c. D) állapot, helyzet, viszony, körülmény, környülállás: in eadem c. fuit Cato, in meliore c. erat R. E) baráti viszony, összeköttetés: omnes cc. et necessitudinea mihi cum illo intercedebant, szoros baráti viszonyban s összeköttetésben állottam vele; ratio et c. mihi est cum illo.