abjicio (irják így is: abicio), jeci, jectum, 3. [abjacio]

1) elhajt, elvet, eldob v. -hány, scutum, insigne regium de capite suo. Innen átv. ért. a) hanyagul oda vet, versum = ímmel ámmal elmond, ambitum, a körmondatot nem fejezi be kellő gonddal. b) = potom áron túl ad rajta, elveszteget, elfecsérel, agros, psaltriam, menekül tőle; a salutem pro aliquo, számba se véve föláldoz. c) = fölhagy (-val, -vel), abbahagy valamit, aedificationem, consilium, timorem; a. aliquem, nem fogja többé pártját, nem gondol vele.

2) fenről lehajt, levet, ledob, tela ex vallo, se ex muro in mare; a. me exanimatus, élettelen földre terülök; a. se ad pedes alicujus; a. belluam, földre terít. Innen átv. ért. a) natura ceteras animantes ad pastum a., a többi teremtményeknek földfelé hajlott alkatot adott (ellentét: hominem erexit). b) = lealacsonyít, kicsinyít, gyöngít, csökkent, auctoritatem senatus. c) a. intercessorem, elhallgattat. d) a. se = lealázza magát, elaljasodik (arról, ki becsületérzéséről, önállásáról lemond). e) a se v. a. animum, elcsügged.