caulis, is, hn. [= kaulos ]
szár, tőkocsán, kóró, inda; küln. a káposztafélék torzsája és így káposzta is. Átv. ért. hasonló alaku tárgyról. u. m. a) a penna szára. b) a férfi nemzőrész; írják így is coles és colis.