admissio, onis, nn. [admitto]
1) g. sz. meghágatás.
2) (újk.) bebocsátás, udvarlásra v. kihallgatásra fejedelemnél v. hatalmas urnál: primae, secundae aa., az első, második rendje az udvarnokoknak v. védenczeknek, aszerint aminő rendben bebocsátást nyertek.