admiror, álszenv. 1.

1) csodál, bámul, aliquem, rem aliquam; gyakran szenvedélyes vágyból valamit elérni, megnyerni, igyekszik.

2) csodálkozik, furcsának v. meglepőnek talál, különösnek lát; a. brevitatem epistolae; *a. in re aliqua; de illo a., csodálkozik rajta; a. cur hoc factum sit; admiratus sum quod tu scripsisses, csodálkoztam, hogy te irtál.