cassiterum, i, kn. [kassiteros ]
sajátl. az érczből kiolvasztott nyers fémvegyülék; későbben ón (plumbum al bum); Innen A) Cassiterides, um, az ónszigetek, a mai Seilly vagy Sorling-szigetek. ― B) cassiterinus, mn. nyers fémvegyülékből való.