[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

2. carruca, ae, nn.

(újk.) négykerekü szekér, a későbbi korban küln. mint díszkocsi; innen carrucarius, mn. kocsihoz való, mula, a melyet kocsiba fognak, és fn. car rucarius, ii, hn. kocsis.