caritas, atis, nn. [carus]

1) drágaság, magas ár, annonae, vini; innen önállóan = drágaság, szűk idő: quum eat c.; annus est in summa c.

2) átv. ért. A) szenv.: becsben létel, becsültetés, szeretet, melyben valaki részesül: succedere tantae caritati Hieronis, az annyira szeretett H. után következni, utódának lenni. B) nagyra becsülés, mély tiszteletből folyó (minden érzéki vágytól vagy nemi hajlamtól tiszta vesd ö. amor) szeretet: c. quae est inter natos et parentes, igen gyakran tárgy saj. esetével: c. patriae, hazaszeretet (igy is: c. erga aliquem); néha azonban alany saj. esetével is: credo vos caritatem civium concupisse, hiszem, hogy kivántátok a polgárok szeretetét, innen || névk. t. caritates = drága, kedves személyek.