cardinalis, e, mn. [cardo]

1) (újk.) ajtósarkhoz tartozó, scapi, a sark pipája, vagy a csap, a mely körül az ajtószárny forog.

2) egyh. és átalán későkori iróknál = fő, jeles, sarkalatos; igy: presbyter c, a korelőljárók főnöke, episcopus c., bibornok.

3) nyelvt. msz. numeri cardinales, tőszámnevek.