capulus, i, hn. [capio]
1) (ősk.) koporsó; capuli decus = homo capularis.
2) fogantyú, markolat (küln. fegyveren). Innen átv. ért. c. coleorum v. csak c. a férfi szeméremtest vesszője.
3) hurkos kötél, vető kötél állatok elfogására (mint az amerikaiak u. n. lasszója).