captivus, mn. [capio]

1) élő lényről, A) személyről, fogoly, küln. hadi fogoly, igy gyakran fn. = fogoly, rab; (költ.) cc. corpora = martalék emberekben és állatokban, foglyok; (költ.) = fogolyhoz tartozó (tőle való), c. cruor, a hadi foglyok vére, cc. lacerti. B) (költ. és újk.) állatról is = zsákmányul nyert, elejtett, cc. pisces.

2) tárgyakról, zsákmányul nyert, elvett, elfoglalt, naves, agri; átv. ért. mens c., elfogult.

||3) = béna, nyomorék; és innen átalán, rosz, káros.