1. capitulum, i, kn. [caput]

kics. sz.

1) (ősk. és újk.) kis fő, fejecske; innen (színk.) mint édesgető megszólítás = ember, lepidissimum c.

2) átv. ért. A) építészeti msz. a) oszlopfő. b) a doriai párkányöv háromhasábu díszének teteje. c) a hadigépek főgerendája. || B) egy fejék. C) egyh. valamely irodalmi mű v. törvény szakasza, része, kikezdése, helye; ― továbbá = rövid foglalat, kivonat, főtartalom D) törvtud. msz. az ujonczszedő hivatala.