capistrum, i, kn.

1) hurok valaminek megkötözésére, pl. a borsajtón, vagy szőlőkötözésre, gsz.

2) küln. bőrszíjből való kantár, szájkosár vagy fék, kötőfek; innen képes beszédben (költ.) jam porrigit ora capistro, már beadja magát a házasság jármába; ||capister, stri, hn. ugyan e jelentéssel.