†canon, onis, tárgye. ona, hn. [kanwn ] (újk. )

1) szabály, zsinórmérték. ―

2) küln. A) a vízorgonában a szélláda rekesztékei, szélrekesz. B) az állandóan kirótt adó (pénzben és terményekben) a császárok korában, a rendes adó. C) egyh. a valódiaknak és isteni kinyilatkoztatáson alapulóknak elismert ó és új testamentomi könyvek sorjegyzéke, vagy gyüjteménye.