caninus, mn. [cania]

1) kutyától való, kutyához tartozó, fn. canina, ae, nn. kutyahus.

2) kutyának való; far, kutyák számára sütött kenyér; prandium, kutyaebéd (mivel nem adtak bort).

3) kutyaféle; dentes, a szemfogak; litera, morgó (az R betű); ingenium, kutyatermészet (zsémbes, marós, kötekedő); vocis sonitus, ugató.

||4) szemtelen, orczátlan, kutyás.