candor, oris, hn. [candeo]

1) tündöklő fehér szin, világosság, fehérség, világos fény, c. solis, coeli, nivis; innen = átalán szépség, corporis, equi.

2) átv. ért. A) beszédről, szépség, csillogás, fucatus c. et rubor; még = egyszerüség, természetesség. B) (költ. és újk.) jellemről, őszinteség, nyiltszivűség, becsületesség, c. animi, veritas et c.