canarius, mn. [canis]

(újk.)

1) kutyát illető, ebre vonatkozó, kutya-; sacrificium, a melyben kutyát áldoztak; herba c., ujas muhar, panicum dactylon L.

2) mint sajátn. Canaria (insula), az insulae fortunatae egyike, ugy nevezve, mivel ott sok nagy kutya volt, és t. Canariae insulae, a kanári szigetek; fn. Canarii, orum, hn. (kutyaevő) népség Mauretaniában.