1. campus, i, hn.

1) térség, szabad és nyilt lapály, róna (ellentét: erdő, domb, vesd ö. ager és planicies; (költ.) minden más laposság, mint a tenger fölszine (caerulei cc.), domb laposa s több efféle.

2) be nem épített szabad tér a városban, a melyen gyüléseket tartottak, és más közczélu összejöveteleket, és a milyen legalább 7 volt Rómában; küln. = Marsmező, campus Martius, egy Tiberis melletti térség, melyet eredetileg a Tarquiniusok birtak, azután hogy ezeket elüzték, az álladalomra szállott s a rómaiak Marsnak szentelték; innen a Marsról elnevezés. Itt tartották a centuriata comitia nevü gyüléseket, ezért a campus gyakran azokat is jelenti. Továbbá ezen a térségen tartván játékait a római ifjuság s itt gyakorolván magát, az itt tartott játékokat és gyakorlatokat is campus névvel nevezték. Innen

3) átv. ért. = hatáskör, pálya, «mező»: ex hoc c. aequitatis; c. honoris et gloriae; hic tantus c., ez a széles mező.