1. Calliope, es, nn. [= Kallioph, a szép hangu]
1) a hősköltészet muzsája, de (költ.) minden más költészetnek is.
2) A) névk. (költ.) = musa. B) = költemény. költ. igy is irják Calliopea, ae, nn. ― Innen peius, mn. Calliope-féle.