adhuc, ih.

1) (ritkán) térben, eddig, többnyire átv. ért. azon pontról, a meddig elért valaki beszédben v. irásban: a. ea dixi quae.

2) időben, eddig, még, eddigelé, mostanig: a. res in tuto est; usque a. probe actum est, még minden jól megy; a. locorum (Pl.) e perczig; a. non, neque a., még eddig nem. Innen A) (többnyire ujk.) időhatár jelelésére a multban etiam tum, addig, azon időig: ille vidit, quot fuissent a. sententiae; scripsi (olim), me eloquentem a. cognosse neminem. B) még mindig, még folyvást, arról, minek folytatása váratlan v. legalább meglepő: stertis a.

3) (ujk.) még hozzá, még azonkivül, azonfelül: unum adhuc addam; a. impudens erat.

4) (újk.) kf. mellett mint hatósbító (e helyett: etiam) még, vilior a.