calleo, ui, 2. ― [callum]

1) k. A) (ősk. és újk.) vastag bőre van, megkérgesedett a bőre (a sok munkától stb.): costae cc. plagis, sokszor megverték. B) tompa és érzéketlen («vastag bőre van»). C) (ősk. és újk.) (tapasztalás és gyakorlás után) okos, tapasztalt, előrelátó (vagyok stb): omnes homines cc. ad quaestum suum; c. in re aliqua.

2) cs. tapasztalás és gyakorlás után valamit ismer, tud, valamihez ért: c. urbanas res, illam artem; (ritkán) c. facere aliquid, c. (tudom) quo pacto id fieri soleat.