1. caligo, inis, nn.

1) (többnyire költ. és újk.) köd, gőz: humida c. exhalatur a terra.

2) köd és gőz okozta sötétség (több mint tenebrae): c. et tenebrae. Innen A) offundere caliginem oculis alicuius, elámítani. B) átv. ért. a) inducere c. alicui = valakit elhomályosítni. b) szellemi sötétség = tudatlanság, elmezavar, megháborodás stb., c. mentis; offundere c. animis. C) = kedvetlen és szerencsétlen körülmény, c. illorum temporum.

3) küln. a szem elhomályosodása, még pedig A) mint pillanatnyi állapot, káprázat, homály, szédülés; quasi per caliginem videre, mintegy fátyolon át; t. caligines, szédülés rohamai. B) mint állandó baj, szembetegség, gyenge látás, a látás eltompulása.