calendarium, ii, kn. [calendae]

(újk.)

1) adósok könyve, melybe a hitelező, minden hónap elsején, a kölcsönzött tőke után lejárt s fizetni kelletett kamatokat bejegyezte.

||2) névk. = egy egész vagyon. Jegyz. A mai jelentést naptár, az ókori latinság nem ismerte, csak a középkorban jött divatba.