†calathus, i, hn. [= kalaqos ]

(költ. és újk.)

1) kötött kosár, melybe virágot, gyümölcsöt, gyapjut s több effélét tettek.

2) kosáralakú fa- v. érczedény, serleg, tál, csésze.

3) az az u. n. modius, a mely mint termékenység jelvénye, némely istenség fejdísze.

4) a virág csészéje.