†calamus, i, hn. [= kalamos ]

1) nád, (átalán, vesd ö. arundo és canna; mint üres test, vesd ö. culmus).

2) Innen A) írónád, íróvessző. B) (költ.) síp. C) (költ.) nyíl. D) (költ.) horgászvessző. E) (ősk. és újk.) lépvessző. F) (költ. és újk.) átalán minden fű- és gabonaszár. G) (újk.) oltóág. H) átalában oly rúd- v. botforma eszköz vagy alkatrész, a mely vagy nádból készülhetett, vagy üreges és csőalakú voltáért nádhoz hasonlított, igy mérőrúd, csóva, szőlőkaró, gyertyatartó karja v. ága, sőt az orvosoknál még pulmonis calamus = légcső, lélekző cső.