bustuarius, mn. [bustum]

halottégető helyhez tartozó: gladiator b., ki a sírnál rendezett játékokon vívott, fn.

1) rius, ii, hn. a) = halottégető; b) = sírrabló, és átv. ért. átalán gazember, gazficzkó.

2) rium, ii, kn. halottégetés.