brevis, e, mn. kf. és ff.

rövid (természetnél fogva, vesd ö. curtus):

1) térbeli kiterjedésnél A) hosszuságról és távolságról, rövid, kicsiny, keskeny, szűk stb., via, iter, aqua, keskeny, vitae curriculum, librum in breve cogere (költ.) szorosan összegöngyölget, tekerget, tekercsbe hajt. B) magasságról = alacsony, törpe, kicsiny, mens, homo. C) (költ.) mélységről, sekély, nem mély, puteus, vadum; innen fn. brevia, ium, kn. t. zátony, sekélyes helyek. D) (költ.) átalán = kis, csekély, jelentéktelen, caput, mus, átv. ért. impensa, coena. E) átv. ért. mikor a térbeli fogalom elvont tárgyra van alkalmazva: a) beszédről, rövid = tömött, röviden írt, szerkesztett, narratio, sententia. b) beszélőről, rövid = magát röviden kifejező, brevem fieri in scribendo. c) brevi aliquid comprehendere, perscribere stb. röviden, kevés szóval. d) breve faciam, hamar elvégzem, rövid leszek. e) in breve cogere, rövidbe foglalni össze beszédben v. irásban.

2) időről, rövid = hamar elmuló, mulandó, rövid ideig tartó, tempus, dolor, rosa b., hamar hervadó. Küln. A) brevi tempora (spatio) és in b. tempore (spatio), vagyis: brevi v. in brevi, rövid v. kevés idő mulva, nem sokára: de itinere ipsi brevi tempore judicabitis; brevi ante quam, kevéssel azelőtt. B) ad breve, kevés v. rövid időre, C) syllaba b., rövid szótag.