bonus, mn. kf. melior, és ff. optimus, jó.

1) természeti tulajdonságról és külső körülményről: ager, vinum, valetudo; numus b. = jó; aetas b. = ifjuság. Küln. A) = nagy, jókora; b. pars, jókora rész; b. copia, jókora bősége valaminek. B) t. sz. vagyonos, tehetős, pénzes; innen: bonum nomen, jó adós, kinek hitele van (l. nomen). C) születésről: nemes, előkelő, b. genus; küln.: bb. viri, v. optimus quisque (néha: optimi) = optimates, előkelők, főranguak, nagy születésüek (Cicerónál rendesen = hazafiak). D) res bonae, a) szerencsés jó körülmények: in bonis tuis rebus, míg jól állanak dolgaid. b) (ta agaqa) nyalánkságok, csemegék. ―

2) erkölcsi tulajdonságokról és elvont targyakról: dux, defensor, poëta b. = derék, ügyes, jeles, kitünő, éppen így, pace belloque bonus; (költ.) melior = erősebb, hatalmasabb, pugna melior = vitézebb a harczban; (újk.) melior furandi, ügyesebb a lopásban. Küln. A) = becsületes, biztos, hű, socii bb. B) bono animo esse a) bonum animum habere = jó kedvünek, nyugodtnak lenni, b) in aliquem, valaki iránt jó indulattal lenni. C) bono animo aliquid facere, jó czélból, jó szándékból tenni valamit. D) emberséges, becsületes, b. vir; szintígy önállóan: boni, a jók; néha a hivó esetben gúnyolólag: bone vir! jó emberem! E) politikai tekintetben, boni = jó gondolkozásuak, hazafiak. F) (Sall.) = vitéz, hős, (ellentet: ignavus). G) bb. dicta, jó ötletek, élczek. H) bona venia, v. cum bona venia tua (ejus) kegyes engedelmeddel (engedelmével). ―

3) tekintettel a) valakire, kinek irányában valaki v. valami jó = jó akaró, hajlandó, kegyes, kedvező, hasznos, alicui és in, erga aliquem, valakinek jó, valaki iránt kegyes. b) tekintettel valamire, valami jó = alkalmas, hasznos, kényelmes, ad aliquid, rei alicui. Küln. bb. verba, (költ.) vallási msz. jó jelentésü szavak; innen (Ter.) bb. verba, quaeso, gúnyosan, csak jobban vélekedj felőlem, «csak lassan, kérlek!»