1. blatero, 1.
(ősk. költ. és újk.) k. fecseg, locsog, cseveg, darál, csárog;
1) cs. tárgyesettel, kikotyog, kifecseg, eldarál.
2) rendesen igy írva: blattero, mint hangutánzó, bőg, béget, tevéről és kosról.