ad, ej.
tárgyesettel, irányt vagy mozgást jelöl valamely hely felé, -hoz, -hez, (vesd ö. in; ellentét: ab).
1) térről, A) felé, -nak, -nek, a) mozgást jelentő kifejezéseknél (sajátlag és sajátlanul): venire, proficisci stb, ad urbem, ad aliquem, valakihez, házához; impetum facere ad aliquem, neki esni, reá támadni. Városnevek mellett átalán csak akkor áll ily értelemben, ha inkább a környékről van szó vagy melléknév vagy köznév járul hozzá mellékletül: ducere exercitum ad Vejos, ad urbem Romam profectus. b) fekvést, hajlást stb. jelölve felé: vergere ad septemtriones, ad Alpes versus. B) -ig: extendere agmen ad mare; átv. ért. usque ad necem caedi. C) megelőzött mozgás után következő megállapodást jelölve: a) mellett, (-hoz, -hez) közel, -nál -nél, -on, -en, esse ad exercitum, stare ad curiam, jacere ad pedes alicujus; küln. esse ad urbem, a város előtt mulatni, provinciából visszatérő v. oda menni akaró imperatorról, kinek, mig (triumphust nyerendő) imperiumát le nem tette, nem volt szabad a városba bémenni, hanem legalább egy mértföldnyi távolságra meg kellet állapodnia; ad omnia pulvinaria, küln. gyakran: ad (aedem) Bellonae, Castoris stb.; magna auctoritate ad plebem esse, a nép előtt; res famam habitura ad posteros; éppen igy: ad Caesarem, ad vina, borozás közben, ad tibicinem, fuvolakisérettel, ad omnia templa. b) innen nem egészen szabatos kifejezéssel csaknem -ban, -ben, -on, -en: ad portum, ad forum, ad dextram, jobb kezen; ut ad locum miles paratus esset, a maga helyén. D) személyneveknél, -nak, -nek, -hoz, -hez, scribere ad aliquem, mittere librum ad aliquem; innen annak jelölésére, kinek valamely könyvet ajánlanak: Ciceronis ad M. Brutum Orator.
2) időről, A) -ig, (éppen) -ig, ad meridiem; usque ad summam senectutem. B) egy időpontnak hozzávetőleges jelölésére, -felé, -tájtt, tájban, körül, kevéssel előtt, v. után: ad vesperum, ad hiemem, ad mediam noctem; ad lucem, virradtkor. C) határidő jelölésére, -ra, -re, -on, -en, -kor: ad diem (dictam) határnapra, ad horam destinatam; nos te hic ad mensem Januarium exspectamus; ad tempus, annak idejében. D) alatt, után, mulva: nihil interest utrum illuc nunc an ad decem annos veniam; videbam eum ad annum tribunum plebis fore, „egy év mulva“ E) -ra, -re, mikor valamely rendeltetést jelöl: ad breve tempus; ad tempus, darab időre, ideiglenesen.
3) számviszonyoknál: A) körül, körülbelől, mintegy, frequentes fuimus ad ducentos; emi eam ad quadraginta minas (Pl.);gyakran mint ih.: occisis ad hominum millibus quatuor. B) adassem, ad numum, utolsó fillérig; ad unum omnes, egyről egyig mind.
4) más viszonyokban, melyekben hasonlólag irány, közeledés stb. rejlik, -ra, -re, végett. A) czél vagy rendeltetés jelölésére: postulare legatum ad tantum bellum; canes alere ad venandum; ad id, arra, ezen czélra. B) azon használat jelölésére, melyre valamit fordítunk, melyre valami alkalmas, való, szolgál stb.: res quae sunt ad incendia; quae signa sunt ad salutem (szink.); utilis, aptus etc. ad dicendum; nihil ad nos, nem tartozik reánk, quid id ad me, mi közöm hozzá? C) -ra, -re nézve, -nak, -nek tekintetében, (valamit) illetőleg: mentis ad omnia coecitas; difficilis ad credendum; ad cetera, a többit illetőleg, különben. D) mérték, szabály stb. jelölésére, szerint, után, következtében, -hoz, hez szabva: agere omnia ad praescüptum; ad naturam, természetszerüen; ad similitudinem (effigiem) alicujus; ad speciem, szinleg; ad hunc modum, ezen mód szerint, quem ad modum, a mint; ad hanc faciem (szink.), ezen modorban; ad verbum, szó szerint, szóról szóra. Innen valaminek okáért, következtében. „ra, -re“: ad illorum preces, kérésökre; ad ea, ennek következtében. E) annak jelölésére, a mi hasonlitás végett más valami mellé van állítva, hasonlítva (valamihez), -hoz, -hez képest, mellett: vir bonus sed nihil ad Persium, quid ad primum consulatum secundus. F) annak jelölésére, mi még valamihez járul, mellett, -hoz, -hez, kivül: ad cetera vulnera; ad hoc (haec), még ezen kivül, e felett; ad id quod, azonkivül hogy.
5) különféle igehatározói kifejezések «ad»-dal jelöltetnek pl. ad tempus, ad praesens, ad summam, ad extremum stb., melyek az elésorolt szók alatt keresendők.