bini, ae, a. (Lucr. egyes számban) [bis]

mn. o. szn.

1) kettőnként, kétkét, páronként, cum bb. vestimentis exierunt.

2) többes számu nevekkel = kettő, két: bb. castra; bb. milia; bb, litterae, két levél, (duae litterae = két betü).

3) szorzásban: bis bina, kétszer kettő.

4) páros tárgyról: bb. boves, pár ökör; innen egyes számban: binum corpus, bina supellex = kettős.