[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

bidens, tis,

1) mn. (költ. és újk.) kétfogu, agnus; átv. ért. ancora, kétágu.

2) fn. A) hn. kétágu kapa. B) nn. áldozandó állat, áldozatra kiszemelt állat, küln. juh, melynek mindkét fogsora teljes, ép; (ritkán) átalán = juh.