1. bibo, bibi, ― 3.

1) iszik, szomjuságból v. természeti szükségességből, (vesd ö. poto): b. vinum; b. ex fonte; (költ.) b. uvam, pocula; dare (ministrara) alicui bibere, valakinek az asztalnál inni adni, tölteni (inasról). Különös kapcsolatai (költ. és társalgásban): A) pro summo b. (Pl.) hirtelen, mohón iszik. B) bibe si bibis (Pl.), csak rajta, igyál! C) b. mandata, addig iszik, hogy elfeledi a mit rábiztak volt. D) b. nomen alicujus, annyi pohár bort iszik, a hány betű van valaki nevében. E) bibera flumen, folyóból inni = folyó mellett lakni. F) aut bibat aut abeat (fordítása a görög szójátéknak h piqi h apiqi) igyék vagy menjen el = fuss vagy fizess, vagy húzzad vagy járjad. G) bibere ad numerum (költ.), annyi cyathust a hány évet (kiván élni vagy éltetni); pro salute alicuius, valaki egészségére; H) bibere simul eandem nutricem, egy dajkától szopni. I) megiszik = italra, tivornyára elkölt, elpazarol, bis deciens solus.

2) (költ. és újk.) élettelen tárgyakról = beszí, magába vesz, amphora b. fumum, hasta b. crurorem.

3) átv. ért. (költ.) b. sangvinem alicujus = hevesen, buzgón vágyik valaki vérére; b. aure pugnas, kiváncsian vagy nagy figyelemmel hallgatja a mit a harczokról beszélnek.