bestia, ae, nn.

1) állat (oktalan és beszélni nem tudó teremtmény, vesd ö. animal, belua, fera); b. fera, ragadozó állat, melyet gladiatorokra és elitélt gonosztevőkre eresztettek, innen, ad bestias mittere, condemnare, arra itélni, hogy vadállatokkal viaskodjék.

2) átv. ért. egy csillagkép, ma a farkas.

3) mint sajátnév, vezetéknév a gens Calpurnia-ban.