benigne, ih. kf. és ff. [benignus]

jóságosan, érzésről mondva = barátságosan, szivesen, örömest, cselekvényről = jótevőleg, jótékonyan. Küln. A) benigne polliceri, jót igérni; b. audire, kegyesen, szivesen kihallgatni; b. arma capere, önként, készségesen; b. interpretari, jóakaratulag, kedvezően: benignissime rescribere, kegyelmesen; b. salutare előzékenyen, nagy előzékenységgel. B) = dúsan, gazdagon, bőven, commeatus b. advehere, b. aliquid praebere. C) b. facere alicui = bene facere. D) b. dicis, v. társalgásban csupán: b., udvarias köszönő szó, küln. mondta a kit valamivel megkináltak = igen köszönöm! le vagyok kötelezve: úgy az a ki elvette, elfogadta a mit adtak («köszönöm szépen v. alássan») mint (gyakran) a ki nem fogadta el («köszönöm, nem kell»).