beneficiarius, mn. [beneficium]

1) (újk.) jótékonysághoz való, tartozó, res b. = jótét.

2) msz. (miles) b. kedvezményben részesült katona, kit a parancsnok kedvezésből (hogy megkülönböztesse v. megjutalmazza) bizonyos nehezebb és alábbvaló tábori szolgálattól (vízhordástól, sánczhányástól s több effélétől) felmentett.