1. Bebryces, cum, hn. t. [= Bebrukhs]

régi népség Bithyniában. Innen e. Bebryx, brycis, hn. egy ember e népből: küln. mint sajátnév: e nép őskori királya, más néven Amycus, a ki minden idegent cestussal való harczra kényszerítve legyőzött és aztán feláldozott, míg végre Pollux legyőzte és megölte; innen Bebrycia, ae, nn. Bithynia régi neve, és úgy a népre mint a királyra vonatkozó Bebrycius, mn.