abeo, ii, (ritkán ivi), itum, 4. k.

elmegy, eltávozik,

1) nem tekintve a helyet, hová az ember megy: a. ab aliquo, ex oculis. hinc; sol abiit, lement. Innen átv. ért. a) időről ― lefoly, telik, mulik, hora a. b) a. magistratu, kilép a hivatalból, ab incepto, eláll szándékától; a. a re aliqua = nem szól többet róla; a. a jure, eltávozik az igazságtól, megsérti azt; a. de vita, megválik az élettől, meghal. c) = eltünik, elenyészik: flamma, memoria rei alicujus, metus a. d) non abibit si etc., nem menekül (épen) ha stb.; hoc non sic a., úgy nem megyen; haec non possunt sic a., következésének kell lenni. e) a. ab illo, (árverésnél) elütik előle, fölebb verik, hogy ne lehessen övé. f) (újk.) pretium a., csökken, száll. g) par. m. abi, eredj, menj! a) pirongatólag = takarodj, hordd el magad, el szemeim elől! b) barátságosan, tréfásan: «non es avarus; abi!» hogy is ne, jó jó!

2) a helyet kijelölve, hová megy az ember: a. domum, ad legionem, foras; exulatum, számkivetésbe. Innen átv. ért. a) abi in malam rem (crucem), pokolba (akasztófára). b) beszédbeli kiindulásról: redeo illuc unde abii, honnan kiindultam; a. ad ineptias, kicsapong; non longe abieris, nem kell meszsze menned (hogy példára akadj). c) = átmegy: res a. a consilio ad vires vimque pugnantium, a megfontolás helyett a harczolók ereje s száma dönt; a. in mores alicujus, lassanként elsajátít; (költ.) a. in somnum, elalszik; némelykor (költ.) = válik, átváltozik, vestes aa. in villos. e) fructus aa. in illos sumptus, fölmegy.