ausculto, 1. [ausicula l. auricula]
1) valamire v. valakire hallgat, meghallgat, ráfigyel (vesd ö. audio): a. et animum adverto; a. aliquem. Innen A) (Pl.) valamire v. valami után hallgatózik, leselkedik, omnia haec; quid is habeat sermonis. B) (Pl.) meghallgat, hisz, hitelt ad, crimina.
2) arra hallgat, mit valaki mond, beszél, szót fogad, tanácsot, utasítást, rendeletet elfogad és követ, engedelmeskedik, alicui; auscultabitur meglesz.