vulnus, eris, kn.

1) seb (éles eszközzel ejtett, vesd ö. plaga): confectus vulneribus, halálosan sebzett.

2) átv. ért. A) vágás, pl. fába. B) sértő eszköz, fegyver: dirigere v. (nyilat) aliquo, eludere v. C) szerencsétlenség, szükség, szorult állapot stb.: mederi suis vv. (adósság); v. reipublicae imponere, inurere. D) (költ.) kedélyről és érzésről, pl. szerelemről és szomoruságról: v. mentis, alere v. sub pectore, szerelmesről. E) átalán «seb», csapás, fájó esemény, küln. erkölcsi sérelem, nova vv. facere vádak, ráfogások. F) v. in moribus, mocsok, hiba.