vociferor, álszenv 1. [voxfero]
hangját fölemeli, hangosan kiált vagy beszél, valamit hangosan kiált: v. palam; v. talia, v. Romanos vicisse, hogy a rómaiak stb.; v. ut faciant, hangosan kér vagy esd, hogy stb.; tárgyról aera vv., hangoznak, éppen így carmina vv.